Szentes számos (10) határon túli magyar és külföldi településsel ápol jó kapcsolatokat, lehetővé téve ezáltal az együttműködést ezen városok polgárai között az élet minden területén. A legrégebbi kapcsolat a Bácskatopolyával 1968-ban aláírt együttműködés, és az azóta eltelt öt évtized alatt kiépültek az intézmények közötti szorosabb együttműködések. Különösen igaz ez a civilszervezetek és a kulturális szféra területén.
A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és a Bácskatopolyai Zeneiskola között már 15 éve rendszeres találkozások, minden évben (váltva a helyszínt) meglátogatják egymást. Ilyenkor mindig lehetőség nyílik egymás munkájának részletesebb megismerésére, a jó tapasztalatok cseréjére.
A Kurca-parti településről már járt ott az egész tantestület, több alkalommal növendék csoport, fúvós kamaraegyüttes, a Városi Fúvószenekar, a vonós kamaraegyüttes, és még sorolhatnánk. Ugyanígy a bácskai községből is hasonló összetételű kulturális csoport volt a szentesiek vendége, sőt több alkalommal adtak koncertet is Szentesen.
Legutóbb szeptember 28-30. között, Diósi Rózsa igazgatónő vezetésével egy 22 fős tanári csoport látogatott Szentesre, ahol Várkonyiné Mihály Erna fogadta a delegációt, és tartalmas, de mégis kapcsolat-mélyítő programot állított össze. A vajdasági pedagógusok (az éppen zajló) órákat látogattak a zeneiskolában, kirándultak Szigligetre, ahol egy szüreten szedték közösen a szőlőt a két település zenész-tanárai, ellátogattak a sümegi zeneiskolába, majd véget is ért a hétvége, és utaztak vissza Topolyára.
Úgy gondolom, egy ilyen – hosszú távú – együttműködés mutatja meg, hogy mi is egy igazi testvérvárosi kapcsolat lényege.
Képgaléria:
