Csongrád Szentes

1956-os görög hős látogatta meg 85 éves csongrádi barátját

Az Országos  Görög Önkormányzat két képviselője látogatást tett az Athénből idelátogató Szakulisz Nikosz úrral Csongrádon. A ma már Görögországban élő, de 80 felett is aktív fociéletet élő Nikosz ugyanis Csongrádon volt középiskolás. A történetnek szentesi vonatkozása is van.

A minidelegáció felkereste a gimnáziumot, ahová középiskolásként Nikosz járt, elbeszélgettek az igazgatóval, aki jelenleg a város alpolgármestere is egyben. Felelevenítették a majd hét évtizede történt eseményeket, amikor Szakulisz Nikosz barátjával, a ma már 85 éves Botos Józseffel, (aki újra Csongrádon lakik), a város Forradalmi Bizottságának voltak tagjai 1956-ban.

Talán ma már kevesen tudják, de az ötvenes években Szentesen és Csongrádon is tanultak görög diákok: a lánykollégium Szentesen volt, a fiúké Csongrádon  A gimnázium 1956 októberében egy gépfegyver-sorozatot kapott a levegőben köröző, később lezuhant repülőgépről, amely az akkor nagygyűlésre  összegyűlt tömeg oszlatására érkezett a város fölé. A gimnázium emeleti ablakai mind kitörtek,  cáfolva azt a legendát, hogy csak “hideg rácsapást” végzett a gép. Ezt a forradalom után híresztelte a városi vezetés.

Az akkori diákok nem tudták néhány hétig tanulószobát használni, mert nem voltak ablakai. Egyébként a diákok a forradalom alatt végig jártak iskolába – elevenítette fel a történeteket Botos József felesége a Hír45-nek.

Botos Katalin (az Antall-kormány minisztere volt még a 90-es évek elején) még arról is írt nekünk, hogy bárki bármit is mondott “a városban érdemi rendbontásra, atrocitásra nem került sor, a diákok közül egyesek járőröztek, hogy a rendet fenntartsák. Igaz, az akkori Zója szobrot a felindult tömeg, akinek a feje fölött ropogtak a lövedékek, a Tiszába dobta. Szegény szovjet partizánlány nálunk az elnyomás szimbólumává vált. A forradalmat követően visszaállították, s csak a rendszerváltozás után került el a helyéről”. 

Az már Botos József személyes emléke, hogy 1957-ben az akkori hatalom különítményei végigjárták a vidéket, és Csongrádon őt olyannyira helyben hagyták, hogy csak három hét múlva került ki a szentesi kórházból. Ide csempészték be titokban a barátai, hogy megmeneküljön a még nagyobb bajtól.
 
Nikosz, a barát a politikai lecsendesedése után visszament Görögországba. Ott fizioterapeuta lett, s a Panathinaikósz csapatához került. Mit ad isten, pont akkor volt ott edző a legendás Puskás Ferenc, akit tolmácsként és a csapat  gyúrójaként is segített. Puskás Öcsivel életre szóló barátok lettek.
 
Most is azért volt Szakulisz Nikosz Magyarországon, mert egy felcsúti tornára (Suzuki-kupa) hozta a Panathinaikósz ifi csapatát.
 
Az külön érdekesség, hogy Nikosz és leánya, majd unokái mind felvették a magyar állampolgárságot, mert Nikosz magyarnak (is) vallja magát, nagy szeretettel kötődik az országhoz, és a térséghez.. Folyamatosan ápolja az athéni követségünkkel a kapcsolatot, legutóbb is az október 23.-i megemlékezések ünnepi szónoka volt.
Könyvet írt rendkívül kalandos életéről, ami remélhetőleg nemsokára magyarul is elérhető lesz, de ez már megint egy másik történet…

Vélemény, hozzászólás?