Nagyon szép szentesi fafaragásokkal ismerkedhettek meg május 19-én a Szentesi Körséta résztvevői id. Szabics Ferenc fafaragó emlék-múzeumában.
A Szentesi Vendégszeretet Egyesület májusi Körséta programja egy szentesi „ritkasághoz” vezetett, id. Szabics Ferenc fafaragó alkotásait tekinthették meg, illetve az alkotó életpályájának fontosabb állomásait hallhatták ifj. Szabics Ferenc elmondásában.
A vendégeket Matkócsik Pál Ferenc, az egyesület elnöke köszöntötte, és elárulta, hogy már régóta tervezték ezt a programot, most sikerült mindent összeszervezni. A szentesi alkotók sorában fontos helye van a Szabics családnak, hiszen a családban mindenki foglalkozik a népművészet valamelyik ágával.
Az emlékmúzeumban (ami tulajdonképpen a családi házuk) egy nagyobb szobának majdnem az összes falait faragások borítják, amit 13 évig készített id. Szabics Ferenc. Összesen 30 négyzetmétert borít az a 90 tábla, amihez Pogány Ö. Gábor (a Magyar Nemzeti Galéria alapító főigazgatója) művészettörténész javaslatára fogott hozzá.
A fafaragások mellett míves szarv-faragásokat, amiknek az „alapanyaga” európai, afrikai és amerikai állatoktól származik.
Idősebb Szabics Ferenc eredeti szakmája szerint stílbútorasztalos volt. Autodidakta módon tanulta meg a fafaragást, és mivel ezen a területen szentesi tájjelleg nem volt, ő külön stílust alakított ki – tudtuk meg fia tájékoztatójából.
Fantáziadús alkotó volt, sokat járt ki a természetbe, a fafaragás mellett rovar, és madárpreparálással, fa- és csonttárgyak restaurálásával is foglalkozott. Alkotásai az ország kilenc településének közterein, magán és közgyűjteményekben is megtalálhatók. De vannak munkái Kaliforniában, Ausztráliában is.
