Kiemelt hírek Szentes

A katonai konfliktus a Szentesi Szalon “asztalán”

A Szentesi Szalon vendégeként március 16-án Dr. Varga Beáta, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, tanszékvezető egyetemi docense az orosz-ukrán konfliktus történelmi gyökereiről tartott előadást a Tóth József Színház különtermében.
Történészként mi mást is tehetett volna az előadó, mint a maga történészi látásmódját igyekezett érvényesíteni az ukrajnai helyzet elemzésében. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a messzi múlt (8.-9. század, Kijevi Rusz) tényeit is relevánsnak tartja a mostani helyzet értelmezésekor, hanem az ok-okozati összefüggések feltárására irányuló igényt, illetve azt a meggyőződést, hogy az események megértéséhez legfontosabb a múlt megismerése is.
Hangoztatta: a régóta húzódó, úgynevezett ukrán válság megértése csak akkor lehetséges, ha tisztában vagyunk ennek a kelet-európai régiónak a történelmével. Aki nem ismeri a történelmet, az nem is értheti a jelenlegi helyzet lényegét.
Az áttekintés elején a Kijevi Rusz létrejötte, fennállása, virtuális egysége volt a téma. Ennek kapcsán fejtette ki a történész a Kijevi örökség elemeit, az ukránok, oroszok fehér-oroszok egymáshoz viszonyulását az utóbbi ezer év során.
Később szóba került Litván-Rusz Nagyfejedelemség, majd többször is visszatérően a lengyel-ukrán “kapcsolatok” alakulása.
1674-ben adták ki az úgynevezett Kijevi Szinopszisz című művet (szerzője ismeretlen), amely nemcsak azért jelentős, mert az első nyomtatott orosz történelmi könyv, hanem főleg azért, mert ez a mű a mai napig meghatározza az orosz történelmi gondolkodást. Ennek a műnek a legfőbb ideológiai mondanivalója: az orosz történelem Kijevben kezdődik és egyvonalú (Kijev–Vlagyimir–Moszkva); a „kisoroszoknak” nevezett déliek (akik akkor még nem ukránnak hívták magukat) és az oroszok egy nép; Kijev Oroszországhoz kerülése pedig egyfajta történelmi igazságot testesít meg.
Ekkor került Kijev is, először a történelemben, a Moszkva központú orosz állam fennhatósága alá.
A téma taglalása közben is előfordult, hogy századokat “ugrott” az előadó, igy lesz ez most is.
1922-től Ukrajna Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság néven a Szovjetunió egyik tagállama lett, a Szovjetunió felbomlása után Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét.
Még 1990-ben, Borisz Jelcin orosz vezető környezetében dolgozták ki azokat az elképzeléseket, miszerint a likvidálandó Szovjetunió helyén a négy legjelentősebb és egymáshoz kulturálisan is közeli köztársaság, Oroszország, Belarusz, Ukrajna, Kazahsztán szoros integrációját valósítják meg.
Ez majdnem megvalósult 2004-ben, de ezt akkor sikerült megakadályozni a Nyugatnak az ukrán választásokba történt erőteljes beavatkozással, a „narancsos forradalommal”. Az újabb fordulópont 2012, a sikeres medvegyevi elnökség után Vlagyimir Putyin visszatérése, és a meredek konzervatív fordulat Oroszországban, és nagyobb figyelem az Ukrajnában zajló történések irányában.
2014-ben a krími félsziget visszafoglalása, annektálása.
És az utóbbi évek történései már tényleg a politika aktuális kérdéseihez tartoznak, ezek már csak a hallgatósággal folytatott beszélgetések során kerültek elő.
Természetesen a másfél órás beszélgetésen szóba került minden téma nem kerülhetett be e rövid írásba…
A diskurzust Szebeni Zoltán moderálta.

Vélemény, hozzászólás?