Kiemelt hírek Szentes

A népzenei hagyományőrzés Szentesen VI.

Visszapillantó – interjú Paksi Márta néptáncoktatóval

A vírusjárvány okozta kényszerű pihenő miatt egy sorozatot indítottunk a címben szereplő témakörben, minden héten szerdán, 18 óra körül. Ma, április 29-én (a hatodik részben) Paksi Márta ny. tanítónőt, néptáncoktatót, illetve az általa alapított és vezetett Zöldág Hagyományőrző Szakkört mutatjuk be, akiknek életcéljuk a helyi népzenei élet hagyományainak őrzése és fellendítése, a tekerős muzsika életben tartása.

Paksi Márta még nagyapjától és édesapjától örökölte az éneklés, a népdalok és a népi hangszeres zene szeretetét. A szülői házban hegedű-, citera-, mandolin- és füttyszó mellett nőtt fel. A Petőfi Sándor Általános Iskola első, ének-zene tagozatos osztályába járt, majd a „Közgé” következett, ezután pedig a Tanítóképző Főiskola (ma Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campus).

Tanítói pályáját a szentesi Deák Ferenc utcai Általános Iskolában kezdte, később a Klauzál Gábor Általános Iskolában folytatta. Már ekkoriban is külön szakkört (a Bújj, bújj, zöld ág kezdetű dal után a Zöldág nevet vette fel) indított: énekes népi játékokra és táncra tanította az alsó tagozatos gyerekeket.

Paksi Márta vezetésével a szakkör – az évek során – rendszeres fellépései mellett számos hagyományőrző-programot is megvalósított. Nemcsak őrzik, hanem „élik” is a néphagyományokat.

Megírta, és 2002. év végén kiadta a ’Szentes és környéke népzenéje és néptánca a XX. században’ című, tudományos igénnyel megírt népzenei kötetét (CD melléklettel – ez akkor még újdonság volt).
Munkásságát 2011. október 23-án Szentes Városért Emlékéremmel ismerte el az önkormányzat.

+ Beszélgetésünket kezdjük a Hagyományőrző Szakkör történetének rövid bemutatásával?

= A Zöldág Néptánccsoport 1984. szeptember 1-én alakult a Klauzál utcai Általános Iskolában. A Zöldág Mozgáskultúra és Sport Egyesület 1996. december 5-én alakult a Klauzál Gábor Általános Iskolában. A Zöldág Hagyományőrző Szakkör 2012. május 1-től a Zöldág MSE utódjaként működik a Szentesi Művelődési Központ egyik szakköreként.

+ Idézzünk fel néhány – általad – fontosnak ítélt programot, fellépést.

= A Zöldág HSZ feladatai és vállalásai együttesen a népzenei és néptáncos hagyományok megismertetését, megélhetését és bemutathatóságát, a helyi népzenei, néptáncos, néprajzos múlt kiválóságai emlékének ápolását, valamint, e szakterületek iránt érdeklődőkből álló közösségek létrehozását célozzák. Programjaink / rendezvényeink is e tartalmak köré csoportosulnak időszakonkénti ismétlődéssel. Pl.:
– Szentesi Gyermek Néptánc Fesztiválok (1995-2011)
– Cuháré Szóló Folk Fesztiválok (2012, 2014) mely 2016. 2019 években már MAÁCZ LÁSZLÓ EMLÉKNAPOK néven szerepelt.
– Papp Imre szentesi parasztember, néprajzi gyűjtőre 2008-tól 5 évente emlékezünk. Ez évben 120. születésnapja alkalmából
– 2019-ben Szenyéri Dániel Emléknapok keretében belül a szentesi tekerős muzsika és előadóinak emlékét elevenítettük fel 6 rendezvény során.
– Emléktáblát avattunk: Balázs András, Derzsi Kovács Jenő és Szenyéri Dániel és Szenyéri János tiszteletére.
– 2003 őszén felavattuk a Népzenészek terét (a Sportcsarnok mögött)
– Nagy tisztelettel emlékeztünk Balla István (1846-1945), Virágos Sándor (1899-1980) Székely Gyula (1931-2009) szentesi tekerősökre, valamint Halász Szabó Mihály (1910- 2004) és Jós Józsefné Terike (1934- 2019) citerásokra is.

Számomra nagyon fontosak a néptánc szakköri foglalkozások, a néptánc motívumok tanulása / gyakorlása, koreográfiák betanulása. A heti 2 alkalomból álló foglalkozásokat Balla Tibor népzenész havi max. 3 alkalommal citera vagy tekerő játéka kíséri – karitatívan. (Az utazási költségét magunk térítjük meg számára.)

A videón Balla Tibor, Arany Páva Nagydíjas tekerős látható, hallható:
https://www.youtube.com/watch?v=aJz3bdsLkv8

A szakkörök tagjai 1984-2012 között elsősorban iskolás gyermekek voltak. 1999-2009-ig a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola néptánc tanszakaként dolgoztak a Zöldág egyesületi táncosok – néptánc pedagógusi vezetésemmel. Évi fellépéseink 20-40 között voltak.

2013-től elsősorban felnőttek un. „friss nyugdíjasok” jöttek a Zöldág Hagyományőrző Szakkörbe énekelni, táncolni, folklórismeretekre és barátságokra szert tenni. Évi fellépéseink száma 5-10 között van. Rendszerint saját rendezvényeinken szerepelünk, kevés meghívást kapunk.

„A magyar néptánc megtanulható!” áll az egyik plakátunkon. Sokan idegenkednek, pedig csak kellemes élményt és sok érdekes és értékes ismeret, „tartalmat” (népszokások, tájegységek táncai, dalai, muzsikái, díszítőművészete, viseletek) kapnának, ha hozzánk járnának.
Az utóbbi kb. 5 évi tevékenységeinkről a honlapunkon lehet tájékozódni.
Pl. bárki bekapcsolódhat a most zajló Papp Imre Emlékévi feladatok megoldásában. https://zoldaghagyomanyorzoszakkor.blogspot.com/

Papp Imre Emlékév 2020
http://www.papp.imre.emlekev.gportal.hu/

Zöldág Hagyományőrző Szakkör – 2020

A népzenei hagyományőrzés Szentesen VI.Visszapillantó – interjú Paksi Márta néptáncoktatóval(Videókkal és képmelléklettel)A vírusjárvány okozta kényszerű pihenő miatt egy sorozatot indítottunk a címben szereplő témakörben, minden héten szerdán, 18 óra körül. Ma, április 29-én (a hatodik részben) Paksi Márta ny. tanítónőt, néptáncoktatót, illetve az általa alapított és vezetett Zöldág Hagyományőrző Szakkört mutatjuk be, akiknek életcéljuk a helyi népzenei élet hagyományainak őrzése és fellendítése, a tekerős muzsika életben tartása.Paksi Márta még nagyapjától és édesapjától örökölte az éneklés, a népdalok és a népi hangszeres zene szeretetét. A szülői házban hegedű-, citera-, mandolin- és füttyszó mellett nőtt fel. A Petőfi Sándor Általános Iskola első, ének-zene tagozatos osztályába járt, majd a „Közgé” következett, ezután pedig a Tanítóképző Főiskola (ma Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campus).Tanítói pályáját a szentesi Deák Ferenc utcai Általános Iskolában kezdte, később a Klauzál Gábor Általános Iskolában folytatta. Már ekkoriban is külön szakkört (a Bújj, bújj, zöld ág kezdetű dal után a Zöldág nevet vette fel) indított: énekes népi játékokra és táncra tanította az alsó tagozatos gyerekeket. Paksi Márta vezetésével a szakkör – az évek során – rendszeres fellépései mellett számos hagyományőrző-programot is megvalósított. Nemcsak őrzik, hanem „élik” is a néphagyományokat. Megírta, és 2002. év végén kiadta a ’Szentes és környéke népzenéje és néptánca a XX. században’ című, tudományos igénnyel megírt népzenei kötetét (CD melléklettel – ez akkor még újdonság volt). Munkásságát 2011. október 23-án Szentes Városért Emlékéremmel ismerte el az önkormányzat.+ Beszélgetésünket kezdjük a Hagyományőrző Szakkör történetének rövid bemutatásával? = A Zöldág Néptánccsoport 1984. szeptember 1-én alakult a Klauzál utcai Általános Iskolában. A Zöldág Mozgáskultúra és Sport Egyesület 1996. december 5-én alakult a Klauzál Gábor Általános Iskolában. A Zöldág Hagyományőrző Szakkör 2012. május 1-től a Zöldág MSE utódjaként működik a Szentesi Művelődési Központ egyik szakköreként.+ Idézzünk fel néhány – általad – fontosnak ítélt programot, fellépést.= A Zöldág HSZ feladatai és vállalásai együttesen a népzenei és néptáncos hagyományok megismertetését, megélhetését és bemutathatóságát, a helyi népzenei, néptáncos, néprajzos múlt kiválóságai emlékének ápolását, valamint, e szakterületek iránt érdeklődőkből álló közösségek létrehozását célozzák. Programjaink / rendezvényeink is e tartalmak köré csoportosulnak időszakonkénti ismétlődéssel. Pl.:- Szentesi Gyermek Néptánc Fesztiválok (1995-2011)- Cuháré Szóló Folk Fesztiválok (2012, 2014) mely 2016. 2019 években már MAÁCZ LÁSZLÓ EMLÉKNAPOK néven szerepelt.- Papp Imre szentesi parasztember, néprajzi gyűjtőre 2008-tól 5 évente emlékezünk. Ez évben 120. születésnapja alkalmából- 2019-ben Szenyéri Dániel Emléknapok keretében belül a szentesi tekerős muzsika és előadóinak emlékét elevenítettük fel 6 rendezvény során.- Emléktáblát avattunk: Balázs András, Derzsi Kovács Jenő és Szenyéri Dániel és Szenyéri János tiszteletére.- 2003 őszén felavattuk a Népzenészek terét (a Sportcsarnok mögött)- Nagy tisztelettel emlékeztünk Balla István (1846-1945), Virágos Sándor (1899-1980) Székely Gyula (1931-2009) szentesi tekerősökre, valamint Halász Szabó Mihály (1910- 2004) és Jós Józsefné Terike (1934- 2019) citerásokra is. Számomra nagyon fontosak a néptánc szakköri foglalkozások, a néptánc motívumok tanulása / gyakorlása, koreográfiák betanulása. A heti 2 alkalomból álló foglalkozásokat Balla Tibor népzenész havi max. 3 alkalommal citera vagy tekerő játéka kíséri – karitatívan. (Az utazási költségét magunk térítjük meg számára.) A videón Balla Tibor, Arany Páva Nagydíjas tekerős látható, hallható:https://www.youtube.com/watch?v=aJz3bdsLkv8A szakkörök tagjai 1984-2012 között elsősorban iskolás gyermekek voltak. 1999-2009-ig a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola néptánc tanszakaként dolgoztak a Zöldág egyesületi táncosok – néptánc pedagógusi vezetésemmel. Évi fellépéseink 20-40 között voltak.2013-től elsősorban felnőttek un. „friss nyugdíjasok” jöttek a Zöldág Hagyományőrző Szakkörbe énekelni, táncolni, folklórismeretekre és barátságokra szert tenni. Évi fellépéseink száma 5-10 között van. Rendszerint saját rendezvényeinken szerepelünk, kevés meghívást kapunk.„A magyar néptánc megtanulható!” áll az egyik plakátunkon. Sokan idegenkednek, pedig csak kellemes élményt és sok érdekes és értékes ismeret, „tartalmat” (népszokások, tájegységek táncai, dalai, muzsikái, díszítőművészete, viseletek) kapnának, ha hozzánk járnának. Az utóbbi kb. 5 évi tevékenységeinkről a honlapunkon lehet tájékozódni.Pl. bárki bekapcsolódhat a most zajló Papp Imre Emlékévi feladatok megoldásában. https://zoldaghagyomanyorzoszakkor.blogspot.com/Papp Imre Emlékév 2020 http://www.papp.imre.emlekev.gportal.hu/+ Hogyan látod a Szentes és térségének népi hagyományai ápolásának helyzetét?= 1980-tól dolgozom néptánc szakkör (foglalkozások, táborok stb.) vezetésével. Rajtam kívül nagyon sokan végeztek hagyományápoló munkát Szentesen, pl. Bese László (fazekas), Kátai Ferenc (ács, lapíró), Kiss Bálint (lelkész) Papp Imre, Balázs Árpád, Zsiros Katalin és Nyíri Antal (néprajzi gyűjtők). Napjainkban szintén többen jelen vannak pl. néptáncos, népzenei vagy díszítőművészeti területeken. Ez nagyon jó! Mindenki e területen végzett munkája elengedhetetlenül fontos! Kallós Zoltán (tanítót, néprajzkutatót, népi énekest) idézve: „Addig leszünk magyarok, míg magyarul beszélünk, énekelünk, táncolunk,” + Hogyan telnek a járvány ideje alatt a napjaid, mivel foglalkozol? = 1./ Önállóan (anyukám varrónő volt, visszaemlékezve) varrtam 2 db néptáncos felső szoknyát, azokhoz 1-1 kötényt. Elárulom, hogy még nincs gazdájuk!2./ Nógrády Andor: Magyar népballadák és románcok c. kötetét újra lapozgatom. Ebben népköltészeti alkotásokat közöl (verseket), melyeket nagyon szépen a pásztorfaragások stílusában díszített. Ez a könyv így nem igazán jó! – gondoltam. Aki nem ismeri az „Érik a szőlő”… kezdetű dalunk dallamát az bizony sokkal több élményhez jut még így is, hogy csak a verset látja. Ezért aztán itt, mi – A Zöldág – készítettünk hozzá népzenei DVD-t! 2016-2018 között 40 dalt rögzítettünk (ebből 2017-ben a KURCA PARTON című népzenei DVD-t 11 dallal megjelentettük 130 példányban). Sajnos 2019-ben forrás hiány miatt ez a munka megakadt. Viszont az elmúlt napokban a még hiányzó 35 dal elkészítéséhez írtam pályázatot. Várhatóan 20 személy fog majd a CSODAFIÚ-SZARVAS népzenei DVD / 4 lemezből álló szetten dolgozni (énekesek, zenészek, digitalizálók, szervezők). Nyertes pályázatunk esetén a felvételeket 2021. I. félévében szeretnénk elkezdeni a három csapatból álló népzene művészekkel. Ez a kiadvány MINDENKI számára lehetővé tenné a dalok „átismétlését”, újként való tanulását otthon, közösségben. Fontos lenne ez nagyon! Gondolok itt a jelenlegi online oktatásra, a külföldön munkát vállalókra, de az itthon élőkre (bármilyen szakmában dolgoznak) is!!! 3./ Néptánc szakköri munkánk a Bodrogközi táncok c. koreográfia betanulásának kb. felénél szakadt meg 2020. 03. 13-án. Nagyon szeretnénk már, ha ismét tarthatnánk próbákat, és az eddig viseleteinkhez készülő kiegészítőket is mielőbb felvehetnénk, és szerepelhetnénk ezzel az új tánccal, illetve az előzőekben tanultakkal is. Sajnos a Húsvét Hétfői fellépésünk a XI. Kézműves Ízek Fesztiválján a járvány miatt elmaradt. ☹4./ A továbbiakban még 2 db alsó szoknya varrását tervezem és a lakás nagytakarítását a jó idő beálltával.Köszönöm a megkeresést! Kívánom, hogy minél többen keressék a magyar népművészet (népmese, népzene, néptánc, díszítőművészet, néprajzi jellegű regények stb.) elérhetőségeit. Daloljanak, ismerjék meg és táncolják néptáncainkat!Képgaléria:https://www.facebook.com/pg/szentesigyors/photos/?tab=album&album_id=3792145320856597

Közzétette: Szentesi Gyors – hangos hírújság – 2020. április 29., szerda

+ Hogyan látod a Szentes és térségének népi hagyományai ápolásának helyzetét?

= 1980-tól dolgozom néptánc szakkör (foglalkozások, táborok stb.) vezetésével. Rajtam kívül nagyon sokan végeztek hagyományápoló munkát Szentesen, pl. Bese László (fazekas), Kátai Ferenc (ács, lapíró), Kiss Bálint (lelkész) Papp Imre, Balázs Árpád, Zsiros Katalin és Nyíri Antal (néprajzi gyűjtők). Napjainkban szintén többen jelen vannak pl. néptáncos, népzenei vagy díszítőművészeti területeken. Ez nagyon jó! Mindenki e területen végzett munkája elengedhetetlenül fontos!

Kallós Zoltán (tanítót, néprajzkutatót, népi énekest) idézve:
„Addig leszünk magyarok, míg magyarul beszélünk, énekelünk, táncolunk,”

+ Hogyan telnek a járvány ideje alatt a napjaid, mivel foglalkozol?

= 1./ Önállóan (anyukám varrónő volt, visszaemlékezve) varrtam 2 db néptáncos felső szoknyát, azokhoz 1-1 kötényt. Elárulom, hogy még nincs gazdájuk!

2./ Nógrády Andor: Magyar népballadák és románcok c. kötetét újra lapozgatom. Ebben népköltészeti alkotásokat közöl (verseket), melyeket nagyon szépen a pásztorfaragások stílusában díszített. Ez a könyv így nem igazán jó! – gondoltam. Aki nem ismeri az „Érik a szőlő”… kezdetű dalunk dallamát az bizony sokkal több élményhez jut még így is, hogy csak a verset látja.
Ezért aztán itt, mi – A Zöldág – készítettünk hozzá népzenei DVD-t! 2016-2018 között 40 dalt rögzítettünk (ebből 2017-ben a KURCA PARTON című népzenei DVD-t 11 dallal megjelentettük 130 példányban).

Sajnos 2019-ben forrás hiány miatt ez a munka megakadt.

Viszont az elmúlt napokban a még hiányzó 35 dal elkészítéséhez írtam pályázatot. Várhatóan 20 személy fog majd a CSODAFIÚ-SZARVAS népzenei DVD / 4 lemezből álló szetten dolgozni (énekesek, zenészek, digitalizálók, szervezők). Nyertes pályázatunk esetén a felvételeket 2021. I. félévében szeretnénk elkezdeni a három csapatból álló népzene művészekkel.

Ez a kiadvány MINDENKI számára lehetővé tenné a dalok „átismétlését”, újként való tanulását otthon, közösségben. Fontos lenne ez nagyon! Gondolok itt a jelenlegi online oktatásra, a külföldön munkát vállalókra, de az itthon élőkre (bármilyen szakmában dolgoznak) is!!!

3./ Néptánc szakköri munkánk a Bodrogközi táncok c. koreográfia betanulásának kb. felénél szakadt meg 2020. 03. 13-án.
Nagyon szeretnénk már, ha ismét tarthatnánk próbákat, és az eddig viseleteinkhez készülő kiegészítőket is mielőbb felvehetnénk, és szerepelhetnénk ezzel az új tánccal, illetve az előzőekben tanultakkal is. Sajnos a Húsvét Hétfői fellépésünk a XI. Kézműves Ízek Fesztiválján a járvány miatt elmaradt. 

4./ A továbbiakban még 2 db alsó szoknya varrását tervezem és a lakás nagytakarítását a jó idő beálltával.

Köszönöm a megkeresést! Kívánom, hogy minél többen keressék a magyar népművészet (népmese, népzene, néptánc, díszítőművészet, néprajzi jellegű regények stb.) elérhetőségeit. Daloljanak, ismerjék meg és táncolják néptáncainkat!

Képgaléria:
https://www.facebook.com/pg/szentesigyors/photos/?tab=album&album_id=3792145320856597

Vélemény, hozzászólás?