Hírek

A népzenei hagyományőrzés Szentesen

A népzenei hagyományőrzés Szentesen VIII.                                                              Visszapillantó – interjú Mélykútiné Németh Kornéliával

A vírusjárvány okozta kényszerű pihenő miatt egy sorozatot indítottunk a címben szereplő témakörben, minden héten szerdán, 18 órától olvashatják itt a Szentesi Gyors-on. Ma, május 13-án Mélykútiné Németh Kornélia népzenetanárral beszélgetünk a 21. századi, szentesi népdaléneklési hagyományok ápolásáról.

A most már két hónapja kialakult járványhelyzet eddigi szakasza – úgy gondolom többek számára – megmutatta, hogy egyebek mellett lehetőséget kaptunk arra, hogy visszataláljunk természetes túlélési stratégiáinkhoz. Ezek közé sorolom a kreatív művészeteket, beleértve a népművészetet: táncot, zenét, költészetet, az éneket, sőt a kézműves mesterségeket is.

A gyorsan változó világunk, a lepergő évek, évtizedek hozadéka: rájöttünk arra, hogy nem konzerválni és vitrinbe zárni kell régi értékeinket, hanem megismerni, a mai világunkra alkalmazni, a magunk javára fordítani annak segítő erejét! Nem a hagyományt kell megmenteni, hanem önmagunkat, (a veszélyben lévő) civilizációnkat és gyermekeink lelkét a hagyományos értékek erejével!

A népdalokból minderre lehetőséget kapunk, mert igaz üzenetet hoznak az ősöktől, az elődökről, megérintik az én legmélyét, kitágítják az egyén tér- és időérzékelését. A népdalok éneklése felemel, feltölt, megnyugtat, segít megtalálni a gyökereket.

A népdaléneklés helyzetét érintő beszélgetésünket egy idézettel kezdte Mélykútiné Németh Kornélia:
„Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk” (Kallós Zoltán)

Nagyon fontos a magyarság tudatunknak, hogy megtanuljuk, majd visszatanítsuk gyermekeinknek a szebbnél szebb magyar népdalainkat. Magyarországon több 100.000 népdalt tartanak számon, ez igazán sok. Így akár, már kisgyermek kortól, vagyis születéstől a halálig – énekelhetjük a magyar népünk dalait – folytatta a népzene tanárnő.

Szentesen is mindig fontosnak tartották az ének-zene tanárok az iskolai oktatásban a magyar népdalok tanítását. A Petőfi Sándor Ének-zene tagozatos Általános Iskola több évtizeden keresztül igen magas színvonalú népdaléneklési versenyeket szervezett. Megmozgatta a lelkes megyei ifjúságot, majd a testvér-településünkről, Újszentesről is hívtak népdalénekes gyermekeket.

Majd 2011/12-ben a Klauzál Gábor Általános Iskola vette át ennek a versenynek a lebonyolítását. 2013-2014-ben a Szentesi Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola rendezte a Népdaléneklési Versenyt, és 2015 óta a Fábiánsebestyéni Arany János Általános Iskola a házigazdája ennek a megméretésnek.

Jelenleg ez a verseny tankerületi verseny, vagyis Szentes, Szegvár, Derekegyház és Nagymágocs települések népdalénekes általános iskolás tanulói vesznek részt – közel 70 fővel. (Erről szól a cikk alatti videó.)

Minden évben egyre színvonalasabbak ezek a versenyek, hisz a kedves kollégák nem a tankönyv anyagából merítenek népdalokat, hanem kitekintve, a legszebb dallamokat ’adják a tanítványaik szájába’.

Ez hihetetlen nagy munkát igényel a pedagógusoktól és a gyermekektől egyaránt. Már év elején elkezdik gyűjteni a magyar népdalokat a megfelelő korosztályoknak, vagy kiscsoportos előadásban csokorba kötik. Mindegyik népdal egy-egy gyöngyszeme a magyar népdal kultúránknak.
Videó:
https://youtu.be/GYYLuZrspzM

Természetesen szólni kell arról is, hogy a citera oktatás szerves része a népdalaink megismerésnek, népszerűsítésének. Gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy csak muzsikálják a gyerekek a magyar népdalainkat, hanem ugyanilyen fontos, hogy kellő tisztasággal, érzékkel és átéléssel énekeljék is. Minden csoportom, zenekarom zenél és éneklik is népdalainkat.

Kissé fájó szívvel említem meg, hogy március 20-22-én rendezte volna meg a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola az Országos Népzenei versenyt, viszont ez sajnos egyelőre a veszélyhelyzet miatt meghiúsult. Pedig már megkezdtük az előkészületeket, nagy reményeket fűztünk a sikeres megrendezéséhez, illetve annak, a helyi népdaléneklésre (is) gyakorolt hatásához.

Egy Bárdos Lajos idézettel zárom, ezt az eleve rövidnek szánt „visszapillantást”:

„Csak énekelj, mert az ének jó dolog, csak énekelj, mert az ének víg dolog, csak énekelj, mert az énekben szív dobog”

Képgaléria:
https://www.facebook.com/pg/szentesigyors/photos/?tab=album&album_id=3844550755616053

 

Vélemény, hozzászólás?