Hírek

A „nulla hulladék” városai

Zero waste. Egyre többször hallani, olvasni erről a felkapott kifejezésről. Sokan sejtik, hogy ennek a környezetvédelemhez van szerepe, de valójában ennél sokkal többről van szó. A magyarra talán „nulla hulladék”-nak fordítható elv szerint olyan termékeket, ezen túlmenően pedig szemléletet, életmódot takar, amely radikálisan szakít a jóléti társadalmak eddig megszokott fogyasztói magatartásával. A Zero Waste filozófiája szerint akkor segíthetünk begyógyítani a bolygónkon ütött civilizációs sebeket, ha innentől fogva nem termelünk hulladékot. Ennek elérése érdekében olyan tárgyakkal kell körülvennünk magunkat, amelyeket soha nem kell kidobnunk, vagy ha mégis, akkor újrahasznosíthatóak.

Az alábbiakban ez utóbbi gyakorlatra mutatunk két inspiráló példát a világ nagyvárosaiból.

 

Buenos Aires, Argentína

A hárommilliós dél-amerikai metropoliszban a 2000-es években folytatták le azokat a társadalmi-szakmai vitákat, melyek eredményeképp elindulhatott a hulladékgazdálkodás új fejezete.

A fő célkitűzések ezek voltak: a hulladéklerakóhelyek fokozatos csökkentése, a hulladékégetés visszaszorítása, a források elkülönítése. Ehhez az út és a hulladék keletkezésének csökkentésén, és a felhasználás maximalizálását célzó intézkedéscsomag végrehajtásán keresztül vezetett. Fontos volt, hogy a programban nagy szerepet kapjon az újrafelhasználás és -hasznosítás, a komposztálás is.

Ennek érdekében 2012 óta az argentin kormány szerződést kötött hulladékgyűjtőkkel, akik a házaktól elviszik a felesleges anyagokat, osztályozzák azokat és a megfelelő újrahasznosító üzemekbe juttatják. Ma már 5300 újrahasznosítással foglalkozó ember található ebben a rendszerben, akik rendszeres fizetést és folyamatos képzést kapnak. Külön figyelem irányul a nagy hulladéktermelők, például a bankokre, hotelekre és egyéb intézményekre.

Az újrahasznosítók hétfőtől péntekig minden nap busszal érkeznek a város szélén lévő otthonaikból a munkaterületükre, ahol a kormány munkatársai várják őket, hogy ellenőrizzék részvételüket. Itt megkapják a gyűjtéshez használatos nagy, üres táskákat, amelyeket már megtömve később külön teherautók vesznek fel. Egy mobilalkalmazás segít abban, hogy az összeszedett hulladék mennyiségét pontosan követhessék a kifizetések miatt.

A begyűjtő munka törvényessé és átláthatóvá tételével a szegénység elleni küzdelem is új szövetségest kapott, hiszen a kormány a legszegényebb réteget is sikeresen bevonta a programjába.

 

Boston, USA

Az amerikai nagyvárosban egyre nagyobb figyelem irányul az élelmiszerpazarlás megszüntetésére. Ezért is jött létre a CERO szövetkezet.

A spanyol „cero” szó jelentése „nulla”, és a példánkban szereplő bostoni, komposztálással foglalkozó szövetkezetnek a középpontjában pontosan ez a törekvés áll: a városi gyakorlat elmozdítása az élelmiszerpazarlás megszüntetése felé, és erősebb, társadalmilag igazságosabb közösségek felépítése e folyamat során. A CERO gondolatát először egy találkozón vetették fel, ahol a helyi közösség tagjai összegyűltek, hogy megvitassák, hogyan lehetne javítani az újrahasznosítási arányokat és egyúttal jó munkahelyeket teremteni a marginalizálódott közösségek számára. Abban az időben Bostonban az újrahasznosítás és a hulladékelterelés aránya 25% alatt volt. Ráadásul a bostoni szövetségi tartalékbank 2015-ös tanulmánya szerint míg a fehér háztartások átlagos vagyona 247 500 dollár, a dominikai-amerikaiak és az amerikai feketéké pedig átlagosan közel nulla volt. A CERO kétnyelvű munkaszövetkezet létrehozásával próbálta leküzdeni ezt a gazdasági igazságtalanságot, amely Boston munkásosztályához és színes közösségeihez kapcsolódott.

A CERO helyi, „zárt hurkot” jelentő rendszereket hozott létre az élelmiszerek számára, így az élelmiszerhulladék szokványos hulladéklerakókba történő elhelyezése helyett lehetővé tették az élelmiszer visszajuttatását a talajba tiszta, komposzt formájában, amely így tápláló élelmiszert termel a közösség számára. A modell működik. A szövetkezet eddigi munkájájának köszönhetően több mint 5000 tonnányi élelmiszerhulladék menekült meg attól, hogy hulladéklerakóban végezze, és 407 570 dollárt spóroltak a szemétszállítás költségein – nem beszélve a családi bevételek növekedéséről.

A program eredményeképp ráadásul a környezettudatosság erősebben beépült a helyi közösség mindennapjaiba.

 

Környezetünk védelmébe az energiahasználatunk is beletartozik. A házi napelemek itthoni terjedése pontosan annak a jele, hogy Magyarországon is egyre többen mondanak nemet a felelőtlen pazarlásnak – hiszen a napenergia kéznél van, érdemes élni vele. Ha érdekli a lehetőség, vegye fel a napelemek telepítésében, működtetésében nagy szakértelemmel rendelkező Optimum Solar Kft.-vel a kapcsolatot!

Tekintse meg új csomagajánlataikat és kérjen egyedi árajánlatot – akár 24 órán belüli visszaigazolással. További részletek és kapcsolatfelvétel: www.optimumsolar.eu

Vélemény, hozzászólás?