A Honvédsuli Kadét Program az idén már 8. alkalommal rendezte meg emlékmenetét a Don-kanyar hőseinek tisztelegve.
A Don-kanyarnál elesett közel százhúszezer magyar áldozatra emlékeztek 100 kilométeres gyalogmenettel a HSZC Zsoldos Ferenc Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája honvéd kadétjai (is), akik 2020 január 17-21 között gyalogosan teljesítették a „VIII. Emlékmenet a Doni Hősökért” 100 km-es szakaszát Lónya és Szamosszeg között.
Napi körülbelül 25 km-es szakaszokban teljesítették a feladatot úgy, hogy a menet során érintett települések II. világháborús emlékhelyeinél koszorút helyeztek el.
Elköteleződés, akarat vezérelt bennünket ezen az egyáltalán nem könnyű úton, akikért ezt teljesítettük, azok közül nagyon sokan az életüket adták a hazájukért – mondta Balogh Dániel (10. P. osztályos), az egyik résztvevő, aki már második alkalommal vesz részt ezen a ”túrán”. Hozzátette: minden fájdalom ellenére, minden percét élveztem, csapattá kovácsolt bennünket.
Czuczi Levente először vett részt ebben a programban, egy „hagyomány őrző” szovjet katonai ruhába öltözött, emiatt egy kicsit furcsán is érezte magát. Mindenesetre nagy felelősség egy ilyen feladatban részt venni, mi át is éreztük. Nem volt egyszerű csizmában gyalogolni, a második nap azonban már megszoktam – mondta a 9. P. osztályba járó diák.
Bella Iliász, Jenei Normann, Györgyi Attila és Gyarmati Ármin már három éve részt vesznek ezen a túrán, és minden alkalommal érezték, hogy a hősök előtt tisztelegnek. Mind a három alkalommal kellően elfáradtak, de egy ilyen programban részt venni – megtiszteltetésnek tartják.
HSZC Zsoldos honvéd kadét suli diákjai szívesen emlékeztek vissza a „VIII. Emlékmenet a Doni Hősökért” 100 km-es túra egy- egy pillanatára is – videón:
https://youtu.be/vug0kZtEwkY
Összesen négy pedagógus kísérte el a 22 diákot: Bige Csaba, Fekete Nagy Gábor, Szobota László és Kovácsné Madácsy Ágota. Nevükben Bige Csaba összefoglalta, hogy gyakorlott túrázók, de nem volt egyszerű négy nap alatt teljesíteni a távot ( bár ők váltották is egymást). A diákok részéről semmi panasz nem hangzott el, fizikailag jól bírták a terhelést. Jó volt látni az arcukon a komolyságot, a felelősségtudatot, tisztába voltak az adott történelmi háttérrel.
Madácsy Ágota tanárnő még hozzátette: erre a programra sikerült pályázatból anyagi forrásokat teremteni, így a résztvevő diákok számára különösebb költségek nem merültek fel. Igaz, tornatermekben, lefektetett matracokon aludtak, az étkezés is az itthonitól szerényebb volt, de ezeket a körülményeket is a programrészének tekintették.
Mint magyar – történelem szakos tanár számára nekem az volt a legnagyobb élmény, hogy diákjaim megértették az emlékmenet lényegét, átérezték a 77 évvel ezelőtti magyar katonák sorsát, látszott rajtuk, hogy saját maguk által szerzett élményeken keresztül még alaposabban ismerik az akkori történéseket, azok hátterét.
Az újságíró számára pedig az volt az élmény, hogy egy nappal a diákok hazatérése után is érezte a diákok megváltozott, egyedi hozzáállását a magyar hadsereg, az egyes katonák iránti tiszteletben – eggyel előrébb léptek az élet mindennapi gondjainak megoldásában.
Képgaléria:
