A Szentes Városi Könyvtárban február 12-én Arany László tartott előadást arról, miért és hogyan fordította le az Énok összes könyve című művet.
Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskolában tanító pedagógusnak ez már a 1o. kötete, ami az ő szellemi munkája, hagyatéka, és melyek az Angyali Menedék Kiadónál jelentek meg. (Egyébként négy saját szerzemény, a többi pedig fordítás.)
Énok egy-egy könyvét már lefordították (mások mellett például Hamvas Béla is), de az összest, együtt csak most, és Arany László tette meg.
Magasztos életútja és ez a különös vég Énokot meglehetősen lenyűgöző alakká tette, legendák egész köre formálódott körülötte. Mégis, személye rendkívül rejtélyes, még ma is csak keveset tudunk az életéről, s mivel embertársai közül messze kiemelkedett – hiszen közvetlen kapcsolatban állt Istennel, aki végül a legfőbb angyalává emelte -, igyekeztek az ő alakját is eltulajdonítani, meghamisítani.
Személye mellett már a kezdetektől törekedtek puszta neve semitizálásával is, holott kitűnően beleillik a „sumer-egyiptomi”-ként ismert nevezéktanba, mely a világ jelenleg élő nyelvei közül csakis és kizárólag magyarul érthető és értelmezhető. Enki – Enlil – Enok.
Első könyvét, Énok Apokalipszisét, évszázadokon át csak etióp nyelven ismerték, amíg a Holt-tenger mellékén, a qumráni barlangokban elő nem került egy szinte teljes példány, arámi nyelven.
Erről a szövegről általában „elfeledkeznek” a Holt-tengeri anyag ismertetői, bibliográfiájának összeállítói, olyannyira, hogy rendre ki is hagyják… Tehát, rendelkezünk egy legalább 2000 éves, Jézus anyanyelvén íródott Énok 1. Könyvével. Habár az arámi is a hun-magyar nyelvcsalád része, bizonnyal létezik a sumérnak nevezett agyagtáblák között ennél ezer évekkel korábbi munka is.
Második könyve, a Titkok Könyve szláv nyelven maradt fent, Bulgáriában, ám kopt nyelvű töredékei is ismertek. Legalább 2000 évesek. A kopt nyelvű írások talán a görögből származtathatók, vagy közvetlenül az arámiból és/vagy nyelvelődjeiből. Ezt a szöveget is igyekeztek semita vonásokkal ellátni, sikertelenül.
Harmadik könyve, Énok Héber Könyve, a legjobb példa személyének kisajátítására. Csupán 1500 évre sikerül visszakövetni, s ez a kor megegyezik a Biblia összeállításának korával, az akkortájt elkövetett durva szöveghamisítások időszakával.
Énok: Az Óriások Könyve – csupán töredékesen maradt fent, ám ugyancsak a sumér-hun-egyiptomi-magyar nyelvet beszélő területeken, és csak ott. Máninak köszönhetően jelentős idézet-gyűjtemény őrződött meg belőle, illetve találkozhatunk arámi nyelvű töredékekkel a Holt-tengeri tekercsek között is.
Énok egyike volt a magyarok azon távoli őseinek, akik még közvetlen kapcsolatban álltak Istennel, azaz civilizációnk égben lakozó részével. Megismerése által a saját gyökereink is érthetőbbekké válnak.
(A Kiadó a kötetet ezen gondolatok kíséretében ajánlotta, ami egyben az előadást is jól tükrözi.)
Ezt a kemény kötésű borítással, 256 oldalon megjelent könyvet meg lehet vásárolni az Angyali Menedék üzletében Budapesten, vagy a szerzőtől is meg lehet rendelni, aki dedikálva juttatja el a kért példányt.
Képgaléria:
https://www.facebook.com/pg/szentesigyors/photos/?tab=album&album_id=3538145536256578
