2020. június 22-én elhunyt dr. Molnár Gyula belgyógyász, igazgató főorvos, a Magyar Vöröskereszt egykori Országos Alelnöke.
A Máramarosszigeten született, Erdélyből 1949-ben települt át, tisztviselő család sarjaként.
A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett, majd (‘osztályidegenként’) egy rövid kitérő után cum laude minősítéssel orvosdoktori oklevelet szerzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen.
Rendkívül szerteágazó szakmai pályát és életutat futott be. Dolgozott mentőápolóként, Eperjesen körzeti orvosként, a Szentesi Kórház belgyógyászati osztályán, továbbá foglalkozás-egészségügyi (üzemi) orvosként, sportorvosként, és mintegy nyolc éven keresztül a Csongrád Megyei Területi Kórház-Rendelőintézet igazgató főorvosaként.
Gyógyító munkája során szerzett tapasztalatait szakmai folyóiratokban tette közzé. Eljutott külföldi kongresszusokra is, ahol belgyógyászati témájú előadásokat tartott.
Nagyon szerette a sportot. Maga atletizált, eredményes kard-és tőrvívó volt. Később, a munka mellett már az úszást választotta, büszke volt arra, hogy alapító tagja lehetett a „Hajnali Úszók Egyesületének”.
Mindeközben egész életét végig kísérte a vöröskeresztes mozgalomért kifejtett karitatív szemlélete, agilis szervező munkája, kulturális tevékenysége.
A Magyar Vöröskeresztnek 1962 óta volt a tagja. A lakóterületi elnökségtől kezdve, a Szentesi Területi elnöki funkción át a Magyar Vöröskereszt Országos Alelnöke feladatig többféle munkát is vállalt, és magas színvonalon ellátott.
Az országban elsőként ’Együtt a Véradókért – Szentesen’ alapítványt hozott létre, amelynek hozadékát minden esztendőben a kiváló véradók jutalmazására fordítják. A helyi római katolikus egyházzal karöltve a szegények megsegítésére karácsonyi jótékonysági hangversenyeket szervezett. A román forradalom kirobbanásakor segélyküldeményeket indított Aradra, Temesvárra, és öt éven keresztül Erdélybe.
A sokoldalú és szívvel-lélekkel végzett tevékenységét számos elismerés jelzi. Ezek közül itt most megemlítjük, hogy megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, a Magyar Vöröskereszt Érdemérem gyémánt fokozatát, a legmagasabb vöröskeresztes kitüntetést, a Vöröskereszt Csillagrendet.
Magas színvonalú gyógyító munkájának elismeréseként 2005-ben Dr. Bugyi István emlékéremmel tüntetették ki; a karitatív-, közéleti-, szociális- és kulturális tevékenysége elismeréseként 2001-ben Szentes Városért Pro Urbe-díjat kapott.
Boldog családi-, az emberek gyógyításáért áldozott életének 77. évében elhunyt.
Emlékét őrizni fogjuk.
