Kiemelt hírek Szentes

Emlékezés Árvai Bálintra

A Szentesi Önkormányzat Árvai Bálint halálának 100. évfordulója alkalmából július 30-án, az Alsó Református temetőben koszorúzást rendezett.

A Himnusz eléneklése után Szirbik Imre polgármester mondta el a rendezvényhez kapcsolódó gondolatait. Többek között arról is beszélt, hogy két oldalon, két szentesi vértanúja is volt az 1919-es Tanácsköztársaság szentesi eseményeinek.

Akkoriban (április 27-én) Szentesre érkezett egy budapesti vörös különítmény, azzal a feladattal, hogy hajtsa végre a város anyagi és katonai kiürítését. Utasítására lefogtak 43 vagyonos polgárt, akiket túszként vagonokba tettek. Közöttük volt dr. Kiss Béla városi főjegyző is, akit (végül) Kiskunfélegyházán kivégeztek.

Dr. Kiss Béla, egykori főjegyző emléktábláját ez év április 29-én avatták fel a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal első emeleti aulájában. (Szentesi Gyors: „dr Kiss Béla emlékművének felavatása” című cikk)

A másik oldalon Árvai Bálint mártíromságára is kell emlékeznünk – mondta a város vezetője.

Árvai Bálintra Perczel Olivér történész, Budapest főváros Levéltára főlevéltárosa, a Clio Intézet munkatársa emlékezett.
Árvai Bálint (Szentes, 1875. jún. 14. – Szentes, 1919. júl. 26.) cipészmester volt. Fiatalon csatlakozott a munkásmozgalomhoz. 1901-ben a szentesi Általános Népkör alapító tagja, 1905 után elnöke. Ő indította el és egyik szerkesztője volt a földmunkások és szegényparasztok lapjának, a Szabad Szónak.

Árvai Bálint végig harcolta az első világháborút, nem volt kommunista, a Szociáldemokrata Pártnak volt a tagja. Egyetlen “bűne” hogy a kétkezi munkásoknak jobb életkörülményeket igyekezett kiharcolni, ami miatt szembekerült a helyi és megyei hatóságokkal, akik nem tűrték a “lázítást”. 7 árva gyermeket hagyott maga után.

Szentesen mindössze 38 napig tartott a Tanácsköztársaság. Kijelenthető, hogy ez idő alatt semmiféle helyi kezdeményezésű túlkapásra, atrocitásra nem került sor! Ezzel szemben 1919 nyarán – a tiszai offenzíva sikerei nyomán – Szentesen több ezren jelentkeztek vöröskatonának, hogy kiverhessék a megszálló román csapatokat a városból.

A Tanácsköztársaság leverése után a magyar hatóságok több száz volt vöröskatonát átadtak az idegen megszállóknak, akiket Romániába internáltak. Besúgás révén a román katonaság kezére került Árvai Bálint cipész, a korai munkásmozgalom egyik kimagasló alakja, akit a románok Szentes főterén brutálisan kivégeztek.

Az emlékezés után Árvai Bálint sírját megkoszorúzta az önkormányzat nevében Szirbik Imre, Perczel Olivér, Sipos Antal, az önkormányzat Fidesz frakciójának tagja, illetve a jelenlévők mécseseket helyeztek el a síron.

Az emlékezés a Szózat eléneklésével zárult.

Képmelléklet:
//www.facebook.com/pg/szentesigyors/photos/?tab=album&album_id=2939605526110585

Vélemény, hozzászólás?