A farsang hossza és naptári zárónapja minden évben más és más. Ezért is soroljuk a mozgó dátumú ünnepek csoportjába. Ennek az az oka, hogy bár a farsang világi ünnep és ősi hagyományai az pogány ókorba nyúlnak, mégis a keresztény egyházi ünnepekkel van szoros összefüggésben. Nevezetesen a vízkereszttel és a húsvéti nagyböjttel.
Ennek megfelelően a kezdete mindig ugyanakkor, vízkeresztkor, január 6-án van. Ezzel szemben a zárónapja annak függvényében alakul, hogy a húsvéti nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerda éppen milyen napra esik.
2021-ben a farsang január 6 – február 17. közötti időszakra esik.
Farsangi szokások és hagyományok
A magyar farsangi szokások jellemzően néphagyományokra épülnek, mégpedig elsősorban német eredetű néphagyományokra.
A farsangolásnak nagyon szerteágazó formái alakultak ki: jelmezes felvonulások, maszkos alakoskodások, álarcos bálok és mulatságok, busójárás, karneválok, bakkuszjárás, erdélyi (napjainkban is gyakorolt) farsangi dramatikus szokások, és még sorolhatnánk.
Városunkban az utóbbi években honosodott meg a Télbúcsúztató karnevál; cégek, szakmák bálakat szerveztek; az oktatási-kulturális intézményekben farsangi jelmezversenyeket,- discókat, -bálokat, -koncerteket tartottak (újabban jótékonysági céllal egybekötve).
Mindezeket felülírta a covid-vírus okozta járvány, és az abból következő veszélyhelyzeti szabályozás. Tehát mind ezek most nincsenek.
Ezért gondoltunk arra, hogy az előző évi farsangi kavalkádból röviden felidézzük a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskolában már több mint egy évtizedes hagyománnyal rendelkező, és most (természetesen) elmaradt Farsangi Növendék hangverseny néhány pillanatát – 2019-ből.
Előzetesen annyit megjegyeznénk: lehet, hogy voltak ennél tömegesebb, harsányabb farsangi programok, de ez inkább családias, hangulatosabb, továbbá az értékesebb fajtából való.
