A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 2012. április 11-én került kihirdetésre, amelyben többek között rögzítették, hogy a nemzeti értékek megóvandó értékek, azonosításukban, rendszerezésükben, adataik nyilvántartásba vételében és folyamatos frissítésében, gondozásában a települési- és a megyei önkormányzatok, a települési, a megyei és az országos nemzetiségi önkormányzatok, illetve a hatáskörrel rendelkező állami szervek vesznek részt.
Azóta öt év telt el, így hát érdemes egy összegzést tenni: az elmúlt fél évtized alatt mennyire sikerült a környezetünkben található valódi értékeket „egy helyre” terelni, és kategorizálni.
Azzal kezdhetjük a „beszámolót”, hogy a szentesi képviselőtestület (nagyon gyorsan) 2013 májusában már hozott határozatot e témában. Áttekintette a helyzetet, majd úgy határozott, hogy nem kíván létrehozni önálló Települési Értéktár Bizottságot, de e bizottságra vonatkozó feladatok ellátásával megbízta a Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottságot.
Ettől fogva tehát ennek a grémiumnak a feladata, hogy szervezze a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza az itt található értékek adatait tartalmazó gyűjteményt, és megküldje azt a megyei értéktárba. Mielőtt ebbe a munkába bepillantanánk, érdemes tisztázni, hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogyan rangsorolhatók nemzeti értékeink. Ezt leginkább egy piramishoz hasonlíthatjuk:
= A Szentesi Települési Értéktár:
A Szentesi önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény. Jelenleg a következők tartoznak ebbe a kategóriába:
+ Szentesi Rózsa Naspolya (agrár- és élelmiszergazdaság)
+ Kálvária-domb és épített környezete (épített környezet)
+ Széchenyi-liget és épületei (épített környezet)
+ Szentesi Megyeháza (épített környezet)
+ Petrák Krónika (kulturális örökség)
+ Szentesi feketekerámia (kulturális örökség)
+ Szentesi Református Ekklézsia Históriája I-II. (kulturális örökség)
+ Szentesi Református Nagytemplom és környezete
+ Hősök erdeje (természeti környezet)
+ Szentesi Olimpiai tölgy (természeti környezet)
+ Vasúttörténeti Alapítvány Szentesi Motorgarázs – Gépészeti gyűjteménye
+ Kovács Ivánné bútorfestő, népi iparművész zsűrizett alkotásai (kulturális örökség)
Képgaléria a szentesi települési értéktárról:
= A Szentesi fekete kerámia a megyei értéktárban szerepel.
= A Kiemelkedő Nemzeti értékeink között tartják nyilván a Szentesi paprikát.
(Kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.)
A jövőre vonatkozóan érdemes megemlíteni, hogy a hungarikummá nyilvánítás egy a piramisépítéshez hasonló, alulról építkező, többlépcsős folyamat, melyet bárki kezdeményezhet a megfelelő formanyomtatvány illetékes bizottsághoz történő benyújtásával.
Végül egy megfontolandó JAVASLAT: a város idegenforgalmi fejlesztésének egy jól érzékelhető mozgatórugója lehetne egy állandó „kiállítás” (például a Szentes Házban), melynek keretében az ide látogatók átfogó információt és képet kaphatnának a város nemzeti értékeiről.
