Kiemelt hírek Szentes

Kényszerű műsorváltozás – fergeteges siker!

A Tóth József Színház és Vigadó „újkori történelmében” először fordult elő, hogy a főszereplő betegsége miatt műsorváltozás mellett határozott a színház vezetése. Jó döntés volt, mert igen nagy sikert aratott a nézők körében a Pezsgős vacsora című előadás.
Már az rokonszenves volt, hogy elődás előtt Seregi Zoltán, a szentesi színházat működtető Békéscsabai Jókai Színház igazgatója kiállt a közönség elé, és elmesélte döntésük kulissza titkait.
A rövid „közjáték” után elkezdődött a ’Pezsgős vacsora’. Miről is szól a Pezsgős vacsora című vígjáték?
A Stella Adorján és Békeffi István által adaptált, a francia Theodore Mouche vígjátékának a helyszíne a világháború utáni Budapest lett. A főhős, Szabó Sándor népszerű író mellé egy cserfes, ábrándozó erdélyi menekült kislány került. A műben Böske egy jó ideje már vagonlakó az egyik pesti állomáson, ahol az Erdélyből elmenekült szüleivel összezárva él, míg a nővére egy banktisztviselő kitartottja.
Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, álló és belső tér
Szilveszter estéjén találkozik össze az író és a kifutó lány, és ekkor nyílik ki a történet, kezdődnek a helyzetkomikumokkal és vidám beszólásokkal bőven tarkított bonyodalmak, hiszen jelen van még, a hiúságában sértett fővárosi színésznő (az író szeretője), a csábító színművész, a menekült kislány féltékeny vőlegénye, a Lajos, vagy a minden helyzetben „okos” bejárónő….
Nem merném állítani, hogy a rendező (Verebes István) szándékosan a második felvonásban helyezte el a szóló produkciókat, de az biztos hogy azok óriási sikert arattak a közöség soraiban, ugyan akkor kissé szét szabdalta a történet folyamatát.
A végére azonban minden a helyére került, a szereplők „egybegyültek” az erdélyieknek helyet adó vagonban, és lendületesen sok-sok poénnal (le)tisztázzák a helyzetet a szereplők és a főszereplők.
Az utóbbiakat érdemes egy kicsit kiemelni, az írót játszó (Jászai Mari-díjas) Bartus Gyulát, és Böskét, kifutólányt, aki nem más, mint a szentesi illetőségű Kiss Viktória. Jó párost alkottak, Bartus a páros jeleneteiben „mentorként” irányította a nagyon fiatal színésznőt, aki viszont megmutatta, hogy nagyon felkészült erre a feladatra. Énekesként a tőle megszokott színvonalat most is hozta, a prózai részekben pedig a várakozásnál is többet nyújtott. Hangsúlyai ott voltak, ahol kellett, az ironikus mondatai pedig csattantak.
Nem véletlenül kaptak a zárójelenet után óriási vastapsot a szereplők!
Képgaléria:

Vélemény, hozzászólás?