Hírek Kiemelt hírek Szentes

Könyvbemutató a színházban

A kunszentmártoni zsinagógáról és tervezőjéről, Dobovszky József Istvánról írt könyvének bemutatóját rendezték meg december 17-én Szentesen, a Tóth József Színház és Vigadó szalon termében.
Sipos Anna a kunszentmártoni zsinagóga építésének 110. évfordulója kapcsán megjelenő kötetében a szentesi születésű, kiváló és termékeny építész, Dobovszky József István életművét dolgozta fel kutatásai alapján. (Sipos Anna művészettörténész az ő munkásságából írta egyetemi szakdolgozatát.)
A könyv szerzőjével Torday Henrietta beszélgetett.
Érintőlegesen beszélgettek Dobovszky József István (Szentes, 1882. okt. 20. – Szentes, 1930. dec. 18.) életútjáról. Felső építőipari iskolát végzett Budapesten. Szentesen kezdetben önálló tervezőként és vállalkozóként működött, majd 1919-ben a város szolgálatába lépett. 1923-tól a szentesi mérnöki hivatal műszaki nyilvántartója. 1930-ban a mérnöki kamara fölvette tagjai sorába.
Építészetében, tervezői munkájában a századforduló szecessziós stílusát, formanyelvét követte. A népművészetből átvett mintakincset, motívumokat mértéktartóan, harmonikusan alkalmazta épületterveiben. Fontosabb munkái: a dévai református templom, a túrkevei állami fiú- és leányiskola, a mindszenti takarékpénztár, a kunszentmártoni zsinagóga, a szentesi járásbíróság, a szentesi katolikus népiskola és a szentesi felsőpárti református templom.
Részletesebben foglalkoztak a kunszentmártoni szecessziós stílusú zsinagógával, amely Dobrovszky József István szentesi építész tervei alapján 1911-12-ben épült az 1906-ban leégett zsidó imaház helyén.
Sipos Anna lelkesen beszélt az épület jellegzetességeiről.
A templom építészeti megoldásain és díszítésén megfigyelhetők a szecesszió stílusjegyei és a népművészeti motívumok alkalmazása. A Mátray-téglagyár égetett épületdíszei és Bozsik Kálmán színes kerámia betétei mellett megjelennek a magyaros virág- és indadíszes ornamentika díszítőelemei.
A főhomlokzat lépcsős elrendezésű, falsíkja zárt előcsarnok mögül emelkedik ki, melyen magas oromzatos rozettás ablakok kerültek elhelyezésre.
A műemléképület 2000. július 1. óta Bartók Béla Terem néven kulturális rendezvényteremként funkcionál. számos nagysikerű koncertnek, előadásnak, kiállításnak adott otthont.
A Kunszentmártoni Zsinagóga a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktár része.
A beszélgetés végén azokról a szentesi épületekről volt szó, melyeket Dobrovszky József István tervezett.

Vélemény, hozzászólás?