Csongrád Hírek Kiemelt hírek

A mítosz is a valóság része

2017 nyarán jelent meg Lezsák Sándor: Attila fia, Csaba királyfi című 12 jelenésből álló romantikus népszínműve. A kötetet a zsúfolásig megtelt csongrádi Csemegi Károly Könyvtárban mutatta be a szerző, Murányi László önkormányzati képviselő meghívására.

navigate_before
navigate_next

A hagyomány tisztelete, a gyökerek megismerése minden nép ösztönös igénye. Ahogyan a Nibelung-ének a németeknek vagy a Kalevala a finneknek, úgy az Attila-Csaba-mondakör a magyar őstörténet fontos része. Ugyan konkrét történelmi forrás viszonylag kevés van abból a korból, de megadják a kötődést a történetek a múltunkhoz, az őseinkhez.

A csongrádi Csemegi Károly Könyvtárba mintegy száz érdeklődő zsúfolódott be, hogy hallja a beszélgetést, mely nemcsak a könyvről, hanem a könyv kapcsán kialakuló gondolatokról is szólt. A hallgatók között ott volt Farkas Sándor, a térség országgyűlési képviselője, Bedő Tamás, a város polgármestere, Botos Katalin, az Antall-kormány egykori minisztere, a város két díszpolgára, Botos József és dr. Gulyás Lajos, általános és középiskolás diákok is kíváncsiak voltak az Országgyűlés alelnökének új írására.

Több ezer jegyzetlapocskára jegyezte fel gondolatait Lezsák Sándor két évtizeden át Csaba királyfi történetéről. Aztán elégette őket, hozzáfogott, kézzel írta meg a jegyzetek alapján a fejében összeálló történetet három hét alatt: Csaba királyfi a római birodalom bukása után két esztendővel, 478-ban visszatér a Kárpát-medencébe.

A történet szerint Csaba királyfi udvartartásával az Aral-tótól délkeletre, Korezmiában, a mocsárvilág szélén él. Apja halála után 25 évvel, Róma bukását követően a birodalmi, hatalmi átrendeződések miatt fel akarja mérni szétszórattatásban élő népének erejét, állapotát. Így jut el a Verecke vad rengetegébe, a Tápió mentére, a Pilisbe, a Tisza-Maros szegletébe, Erdővidékre, Réka királyné sírjához, végül visszatér Korezmiába. Útja során embereket, sorsokat ismer meg az olvasó.

A romantika korában, a XIX. században sok költő – Vörösmarty, Arany János is – próbálkozott azzal, hogy megírják a magyar őseposzt. Lezsák Sándor a Kalevala nagy rajongója, erősen hatott rá Arany János Csaba-trilógiája és a mondavilág. Kérdésünkre a szerző elmondta, nagyra becsüli Vámbéry Ármin munkásságát, illetve Molla Szádikot, aki Vámbéryvel együtt jött Magyarországra, és a Magyar Tudományos Akadémia irodaszolga lett. Csagatáj nyelvre fordította Arany János Rege a Csodaszarvasról című munkáját, illetve magyarra fordított üzbég népmeséket. Lezsák Sándor megkereste a Fejér megyei Velence temetőjében lévő sírját és rendbe hozatta. Előkutatta a levéltárban a kéziratot és két éve megjelentették, lefordítva a mai üzbég nyelvre is. Vonzzák az ilyen történetek, mert mindegyik mélyén van egy olyan erőtér, amely neki segít. „ –Akkor írok, ha valamit nem tudok megoldani – mondta Lezsák Sándor. – A magyar őstörténetben ez a háború („ugor-török háború” – a magyar nép és nyelv eredetéről (szerk.))-, ez a kiszorítós, a dilettantizmusnak mind a két részében, és én dilettánsnak azt nevezem, aki azt mondja magáról: én tudom a biztosat. A történettudományban nagyon nehéz kimondani, hogy végleges. Vélhetően ez történt. A mai magyar közéletben is nem szeretem az ilyen szélsőséges megnyilatkozásokat, mert aztán ezek vezetnek a karaktergyilkossághoz. Attila is egy karaktergyilkosság áldozata. De a katolikus egyház Szent Imrét is karaktergyilkolta, hiszen akkoriban vezették be a cölibátust, amelyet népszerűsíteni kellett.

A mostani könyv – népszínmű történetileg folytatása az 1993-ban bemutatott rockoperának, az Attila, Isten kardjának, melynek Szörényi Levente volt a zeneszerzője, Lezsák Sándor pedig a dalszövegírója. Mégsem érzi úgy, hogy ennek a darabnak is zeneműként kell színpadra kerülnie, sőt sokkal inkább tudná filmben elképzelni a történetet, mint színpadon.

A bemutató végén a jelenlévők között kisorsoltak számos kötetet, melyet Lezsák Sándor dedikált is.

Vélemény, hozzászólás?