Szentes

“Vége a pazarlás időszakának” – felmérés az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ-től

Sokkal jobban odafigyelnek a megvásárolt termékek, így a zöldségek és gyümölcsök mennyiségére is a fogyasztók a mindennapos kiadások emelkedési miatt. A vásárlók egyre tudatosabbak és nem csak az árra, hanem a megvásárolt mennyiségre is ügyelnek – derül ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából.

A tavalyi szezon az Ukrajnában zajló háború, az inputtermékek ára és az energiaköltségek emelkedése miatt rendkívüli kihívásokat jelentett az 500 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ-nek azonban ezeket sikerült kezelni és növekedési pályán maradni – derült ki a szövetkezet összefoglalójából.

„A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2023-ban 63 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 25 százalékos, 10 ezer tonnás növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az úgynevezett frisspiaci termékeknél – a paprikánál és paradicsomnál – 28,5 ezer tonnát értékesítettek. A frisspiaci termékek 50 százaléka egyébként paprikaféle, 46 százaléka paradicsom, a többi pedig többek között uborka vagy káposztaféle volt tavaly. A zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétel majdnem 22 milliárd forintra rúgott 2023-ban, ez éves szinten 4 milliárd forintos növekedést jelent” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

Nagypéter Sándor a 2024-es kilátásokról elmondta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet miatt egész Európában jellemző, hogy még tudatosabbá váltak a fogyasztók és elkezdtek spórolni, azaz meggondolják, hogy mit vesznek meg és nem pazarolnak, nem vásárolnak felesleget. A szakember szerint ez már a magyarokra is jellemző, kevesebbet vásárolnak az emberek, de kevesebbet is pazarolnak, ha élelmiszerekről van szó. A vásárlók továbbra is árérzékenyek, így az eddiginél is erőteljesebb az a trend, hogy az akciók tudnak lényeges elmozdulást hozni a fogyasztásban.

Nagypéter Sándor szerint a fogyasztók árérzékenysége miatt a magyar zöldségek versenyképessége hosszú távon csökkenhet, ezért fontos, hogy egyre professzinálisabbá váljon a termelés.

Nagypéter Sándor úgy látja, hogy a klímaváltozásra fel kell készülni, hiszen a szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek, ezeknek a hatásait pedig technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani. A forróságban például a zöldségházakban szükség van megfelelő szellőztetésre, árnyékolásra, automata öntözőberendezésekre, extrém forróságban pedig akár lassan már Magyarországon is felmerülhet az igény a hűtésre. A zárt térben való termelésnek abban is kiemelt szerepe van, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű hazai zöldség és gyümölcs álljon a fogyasztók rendelkezésére.

Vélemény, hozzászólás?